Egy hardvertárca kiváló védelmet ad, de egyetlen ponton múlik minden: ha a seed phrase elvész vagy illetéktelen kézbe kerül, vele együtt a megtakarításod is. Nagyobb összegnél, illetve ha a családod jövőjére is gondolsz, érdemes egy szinttel feljebb lépni. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik a Bitcoin multisig, mikor éri meg saját magad beállítani, mikor egy szolgáltatásra bízni, és hogyan oldható meg az öröklés.
Ha már önrendelkező tárcában vagy hardvertárcán tartod a bitcoinodat, a kulcsaid nálad vannak. A következő lépés, hogy a Bitcoin-hálózattal is saját magad kommunikálj, ne egy idegen szerveren keresztül: ehhez kell a saját Bitcoin node. Ebben a cikkben megmutatjuk, miért éri meg, mennyibe kerül, és hogyan válassz az Umbrel és a RaspiBlitz között.
A passphrase egy általad választott extra szó vagy kifejezés, amely a 12 vagy 24 szavas seed-phrase mellé kerül, és egy teljesen új, rejtett tárcát nyit meg. Jól használva megvéd attól, hogy a seed-phrase esetleges megtalálója hozzáférjen a bitcoinodhoz. Rosszul használva viszont a leggyorsabb módja annak, hogy kizárd magad a saját tárcádból.
Alex Gladstein szemléletesen bemutatja a Nostr-t — egy decentralizált, cenzúraálló protokollt, amely a közösségi média valódi alternatívája lehet. Jack Dorsey és a világ legjelentősebb emberi jogi aktivistáinak történetén keresztül rajzolódik ki, hogy miért nem bízhatjuk a kommunikációnkat néhány techóriásra, és hogyan vehetjük vissza az irányítást. Az eredeti cikk alcíme mindent elárul: a Twitter alapítója szerint a Nostr „száz százalékban az, amit akartunk” — egy nyílt, gazda nélküli hálózat.
Ha Magyarországon élsz és Bitcoint szeretnél venni, jelenleg egyetlen Bitcoin-only szolgáltatót találsz. A Relai olyan, mint egy svájci bicska: megbízható, egyszerű, és pont azt csinálja, amire szükséged van — segít Bitcoint venni, rendszeresen megtakarítani, és mindezt úgy, hogy a bitcoinod privát kulcsai végig a te kezedben vannak. Ebben a cikkben bemutatjuk a Relai appot és egy egyszerű, biztonságos és kedvező módját annak, hogy Bitcoint vásárolj.
Hallottál már arról, hogy „a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek”? A legtöbben ismerik ezt a mondást, de kevesen tudják, hogy létezik egy több mint 300 éves közgazdasági elmélet, amely pontosan leírja, miért van ez így — és hogy a modern pénzrendszer hogyan tartja fenn ezt a mechanizmust. Ez a Cantillon-hatás.
A Cseh Nemzeti Bank elnöke a Bitcoin 2026 konferencián Las Vegasban elmondta, amit eddig egyetlen európai jegybankár sem: a Bitcoin helye ott van a jegybanki tartalékok között. Aleš Michl, jegybankelnök, aki két év alatt húsz százalékról két százalékra szorította a cseh inflációt, a saját bankjának kutatására hivatkozva állt ki a Bitcoin mint tartalékeszköz mellett.
A templomos lovagok egy olyan decentralizált, határokon átívelő hálózatot működtettek, amely a maga korában szokatlan függetlenséget élvezett a központi hatalmaktól. Közvetlenül a pápának feleltek, kikerülve a helyi királyokat és püspököket, saját pénzügyi infrastruktúrát építettek, és pontosan azért semmisítették meg őket, mert ez a függetlenség és gazdagság fenyegetést jelentett egy eladósodott központi hatalomra. Ez a strukturális párhuzam — egy értékalapú, decentralizált hálózat, amely a központi hatalom számára kihívást jelent — talán a legizgalmasabb történelmi előfutára a mai Bitcoin hálózatnak.
Száz hete, hétről hétre beülünk egy mikrofon elé, és arról beszélgetünk, amiről a legtöbb ember a környezetünkben nem szívesen hall. Nem azért, mert nem érdekli őket a világ – inkább azért, mert sokan még abban bíznak, hogy majd valaki fentről megoldja a közös problémáinkat helyettünk. Egy párt, egy törvény, egy vezető. Korábban mi is így gondolkodtunk, mivel így vagyunk szocializálva. Aztán beláttuk, hogy ahelyett, hogy valakiktől elvárnánk a megoldást, mi magunk kell, hogy tegyünk érte. És amikor felismertük, hogy a Bitcoin lehetővé teszi, hogy a felelősségvállaló egyének a világ bármely pontjáról összefogjanak egy szép, jó és igaz társadalom építésében, annyira lenyűgözött bennünket, hogy nem bírunk nem erről beszélni.
Joana Cotar nyolc évig volt a német Bundestag képviselője, először az AfD soraiban, majd függetlenként. Frissen megjelent Inside Bundestag című könyve egy könyörtelen belső látlelet arról, hogyan működik valójában a német parlament. Michael Meyen, a Szabad Médiaakadémia újságírója 2025 szeptemberében készített vele videóinterjút, amelyben Joana Cotar a pártok működéséről, a parlamenti színjátékról és a rendszer megváltoztatásának esélyeiről beszél. Ez a cikk a könyv és az interjú alapján készült.
Joana Cotar az egyéni szabadságjogok és a digitális szuverenitás egyik leghatározottabb európai szószólója. Alábbi írásában azt mutatja be, hogyan válik a gondoskodás a politikai kontroll indoklásává: az életkor-ellenőrzéstől a csevegés-megfigyelésen (chat control) és az adatmegőrzési kötelezettségen át a digitális euróig. Ezek mindegyike tűnhet ártalmatlannak, sőt akár jó szándékúnak is, de alaposan megvizsgálva felismerhető, hogy együttesen egy olyan rendszert építenek ki, amelyben a személyazonosság, a kommunikáció és a pénzügyi tranzakciók teljes mértékben kontrollálhatóvá válnak.
Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatójának friss esszéje korábbi, derűlátó írása, a „Machines of Loving Grace” tükörképeként is olvasható: míg az a mesterséges intelligencia fényes lehetőségeit mutatta be, ezúttal a legsötétebb árnyoldalait veszi górcső alá – miközben világosan felvázolja, hogyan óvhatjuk meg magunkat, ha most határozottan és okosan cselekszünk. A szöveg igen terjedelmes, ugyanakkor kiváló gondolatébresztő, nem utolsó sorban pedig magyar változata nagyrészt az Anthropic Claude Sonnet modelljének fordítási tevékenységének köszönhető (a finomhangolás és a végső szerkesztés természetesen emberi munka némi Grok és Gemini támogatással).
Ez egy olyan bejegyzés, aminek az elejét mindenki elolvashatja, majd egy ponton túl, kizárólag villámfizetők számára válik elérhetővé. Talán még szerepelhet itt néhány mondat kedvcsináló gyanánt, de valószínűleg ez most nem a legalkalmasabb lehetőség arra, hogy hosszas fogalmazásokba bocsátkozzunk. Azért nem is vehetjük teljesen fél vállról a dolgot. Legalább néhány sort érdemes még ide írni,
A legjobb kriptovaluta tárolási megoldások valójában a legjobb Bitcoin tárolási módszerek, mivel egyetlen valóban decentralizált, cenzúraálló, matematikailag korlátozott digitális pénz létezik: a Bitcoin. Ebben a cikkben a Bitcoin tárolási megoldásait mutatjuk be részletesen – a kezdő szintű mobil tárcáktól a professzionális hardveres és multisig megoldásokig. Megtanulhatod, hogyan őrizd biztonságosan a bitcoinodat, hogyan légy a saját bankod, és mi az a „Not your keys, not your coins” alapelv, ami minden bitcoiner életének központi gondolata.
Mark Goodwin 2023 augusztusában jelentette meg A Bitcoin-dollár: Egy gazdasági ősmítosz című könyvét, amely talán a legkényelmetlenebb kérdést teszi fel a Bitcoin közösségnek: Mi van, ha a Bitcoin nem elpusztítja, hanem megerősíti a dollárrendszert? Trevor Garcia a mű alapos tanulmányozását követően osztotta meg alábbi legfontosabb felismeréseit. Cikkében nem csupán összefoglalást ad a könyvről, hanem egy elkötelezett bitcoiner szemszögéből mutatja be, hogyan változtatta meg gondolkodását a Bitcoin jövőjéről, a stablecoinok szerepéről és az egyéni felelősségről.
Mi történik, ha egyetlen hét alatt két óriásbank omlik össze? Mi történik, ha 700 milliárd dollárt nyomtat egy központi bank? És mi történik, ha közben megszületik valami, amit senki sem tud kontrollálni, és amit senki sem tud nyomtatni? 2008-ban mindhárom kérdésre született válasz. Parker A. Lewis „Fokozatosan, aztán hirtelen” (Gradually, Then Suddenly) című könyvének bevezetője alapján készült cikkünk bemutatja, hogyan jött rá a szerző, hogy a Bitcoin nem pusztán technológia, hanem pénz – sőt, jobb pénz, mint bármelyik másik.
A svájci Lugano városában szervezett 2025. októberi Plan ₿ Fórumon Stefania Barbaglio hasonló című prezentációjában átfogó képet festett arról, hogy mára hogyan találkoznak a korábban párhuzamosan futó világok: a Bitcoin ökoszisztéma és a hagyományos pénzügyi piacok. Vajon hogyan változtatják meg a vállalati Bitcoin-tartalékok a tőkepiacokat, és milyen tényezők döntik el, ki marad talpon? Ilyen kérdésekre felmerülő válaszként tárulnak elénk a brit Bitcoin közösség legismertebb női szereplőjének gondolatai.
Az elmúlt évben a Bitcoin ökoszisztémát elsősorban az hajtotta, hogy egyre több vállalat kezdett bitcoint tartani tartalékeszközként. Bár a MicroStrategy (MSTR) 2020-ban úttörő szerepet vállalt ebben a trendben, más vállalatok csak lassan csatlakoztak. Egy újabb medve- és bikapiaci ciklus, valamint a FASB 2023-as jelentős számviteli frissítése után 2024–2025-ben új vállalati hullám indult, amelyek a bitcoint tartalékeszközként fogadták el. Lyn Alden cikke ezt a trendet elemzi, és azt vizsgálja, hogy ez hasznos-e vagy káros a Bitcoin ökoszisztéma egészére nézve.
Mi van, ha a gazdasági válságok oka nem a tőkehiány, hanem a rossz, manipulálható pénz? Az osztrák közgazdaságtan a gazdaságot az emberek egyéni döntései felől közelíti meg, és hisz abban, hogy a piac szabad működése a legjobb út a jóléthez. Elutasítja a bonyolult matematikai modelleket, ehelyett azt vallja, hogy az egyéni választások spontán rendet hoznak létre, ha az állam nem avatkozik be. Az egészséges pénz, azaz a stabil és értékálló valuta a kulcsa annak, hogy a gazdaság ne csússzon válságba az infláció vagy a rossz döntések miatt.
1993-ban, amikor az internet még csak néhány millió ember számára létezett, Eric Hughes – a cypherpunk mozgalom egyik alapítója – megírta ezt a rövid, mégis korszakalkotó szöveget. A „Cypherpunk kiáltvány” nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program. A Cypherpunk kiáltvány a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság szolgálatába, továbbá fellép a központosított hatalommal és a tömeges megfigyeléssel szemben.
A világ elnyomó kormányai egyre gyakrabban használják a pénzt fegyverként, hogy megbénítsák a szabadságért küzdő aktivistákat. Egy bankszámla zárolásával vagy megfigyelésével könnyedén ellehetetleníthetik a demokratikus mozgalmakat. Ezért fordulnak az emberi jogi szervezetek világszerte a Bitcoinhoz, ahhoz a digitális valutához, amely cenzúraálló és anonim tranzakciókat tesz lehetővé. Bitcoinnal adományokat fogadhatnak, fizetéseket teljesíthetnek, és úgy is képesek fenntartani működésüket, hogy közben a diktátorok megpróbálják megakadályozni őket.
Jesse Myers részletesen kifejti, hogyan alakítják át a Bitcoin kincstári cégek a tőkepiacokat, hogyan szabadítják fel a hagyományos pénzügyi rendszerekben rekedt tőkét, és miért válhatnak a világ legértékesebb vállalataivá a következő évtizedekben. Jesse az OnRamp Bitcoin társalapítója volt, Stanfordi MBA-val rendelkezik, jelenleg pedig a SmarterWeb Bitcoin-stratégiáját vezeti, valamint az UTXO Management tanácsadója.
