Szabadság és társadalom

A templomos lovagok egy olyan decentralizált, határokon átívelő hálózatot működtettek, amely a maga korában szokatlan függetlenséget élvezett a központi hatalmaktól. Közvetlenül a pápának feleltek, kikerülve a helyi királyokat és püspököket, saját pénzügyi infrastruktúrát építettek, és pontosan azért semmisítették meg őket, mert ez a függetlenség és gazdagság fenyegetést jelentett egy eladósodott központi hatalomra. Ez a strukturális párhuzam — egy értékalapú, decentralizált hálózat, amely a központi hatalom számára kihívást jelent — talán a legizgalmasabb történelmi előfutára a mai Bitcoin hálózatnak.

Száz hete, hétről hétre beülünk egy mikrofon elé, és arról beszélgetünk, amiről a legtöbb ember a környezetünkben nem szívesen hall. Nem azért, mert nem érdekli őket a világ – inkább azért, mert sokan még abban bíznak, hogy majd valaki fentről megoldja a közös problémáinkat helyettünk. Egy párt, egy törvény, egy vezető. Korábban mi is így gondolkodtunk, mivel így vagyunk szocializálva. Aztán beláttuk, hogy ahelyett, hogy valakiktől elvárnánk a megoldást, mi magunk kell, hogy tegyünk érte. És amikor felismertük, hogy a Bitcoin lehetővé teszi, hogy a felelősségvállaló egyének a világ bármely pontjáról összefogjanak egy szép, jó és igaz társadalom építésében, annyira lenyűgözött bennünket, hogy nem bírunk nem erről beszélni.

Joana Cotar nyolc évig volt a német Bundestag képviselője, először az AfD soraiban, majd függetlenként. Frissen megjelent Inside Bundestag című könyve egy könyörtelen belső látlelet arról, hogyan működik valójában a német parlament. Michael Meyen, a Szabad Médiaakadémia újságírója 2025 szeptemberében készített vele videóinterjút, amelyben Joana Cotar a pártok működéséről, a parlamenti színjátékról és a rendszer megváltoztatásának esélyeiről beszél. Ez a cikk a könyv és az interjú alapján készült.

Joana Cotar az egyéni szabadságjogok és a digitális szuverenitás egyik leghatározottabb európai szószólója. Alábbi írásában azt mutatja be, hogyan válik a gondoskodás a politikai kontroll indoklásává: az életkor-ellenőrzéstől a csevegés-megfigyelésen (chat control) és az adatmegőrzési kötelezettségen át a digitális euróig. Ezek mindegyike tűnhet ártalmatlannak, sőt akár jó szándékúnak is, de alaposan megvizsgálva felismerhető, hogy együttesen egy olyan rendszert építenek ki, amelyben a személyazonosság, a kommunikáció és a pénzügyi tranzakciók teljes mértékben kontrollálhatóvá válnak.

Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatójának friss esszéje korábbi, derűlátó írása, a „Machines of Loving Grace” tükörképeként is olvasható: míg az a mesterséges intelligencia fényes lehetőségeit mutatta be, ezúttal a legsötétebb árnyoldalait veszi górcső alá – miközben világosan felvázolja, hogyan óvhatjuk meg magunkat, ha most határozottan és okosan cselekszünk. A szöveg igen terjedelmes, ugyanakkor kiváló gondolatébresztő, nem utolsó sorban pedig magyar változata nagyrészt az Anthropic Claude Sonnet modelljének fordítási tevékenységének köszönhető (a finomhangolás és a végső szerkesztés természetesen emberi munka némi Grok és Gemini támogatással).

1993-ban, amikor az internet még csak néhány millió ember számára létezett, Eric Hughes – a cypherpunk mozgalom egyik alapítója – megírta ezt a rövid, mégis korszakalkotó szöveget. A „Cypherpunk kiáltvány” nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program. A Cypherpunk kiáltvány a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság szolgálatába, továbbá fellép a központosított hatalommal és a tömeges megfigyeléssel szemben.

A világ elnyomó kormányai egyre gyakrabban használják a pénzt fegyverként, hogy megbénítsák a szabadságért küzdő aktivistákat. Egy bankszámla zárolásával vagy megfigyelésével könnyedén ellehetetleníthetik a demokratikus mozgalmakat. Ezért fordulnak az emberi jogi szervezetek világszerte a Bitcoinhoz, ahhoz a digitális valutához, amely cenzúraálló és anonim tranzakciókat tesz lehetővé. Bitcoinnal adományokat fogadhatnak, fizetéseket teljesíthetnek, és úgy is képesek fenntartani működésüket, hogy közben a diktátorok megpróbálják megakadályozni őket.

A „Bitcoin’s Protection under the First Amendment” c. tanulmány a Bitcoin szólásszabadságként való értelmezését és az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása által nyújtott védelmét vizsgálja. A dokumentumot Ross Stevens, a Stone Ridge Holdings Group alapítója és vezérigazgatója, egyben a NYDIG vezérigazgatója írta. Részletes jogi precedensekre hivatkozva érvel amellett, hogy a Bitcoin beszédnek minősül, és ezért a Bitcoin alkotmányos védelme az első módosítás alapján biztosított.

A Bitcoin napjainkban gyakran kerül a hírekbe, amikor árfolyama éppen szárnyal vagy zuhan. Ám Satoshi Nakamoto nem ezért hozta létre a Bitcoint. A Bitcoin küldetése a valódi rendszerváltás, a pénz elválasztása az államtól, hogy a kezünkbe adja a szabadság technológiáját – egy olyan eszközt, amely által lehetővé válik az, amire évszázadok óta készülünk: a hatalom decentralizációja, vagyis a társadalmi rendszerváltás.