Mi történik, ha egyetlen hét alatt két óriásbank omlik össze? Mi történik, ha 700 milliárd dollárt nyomtat egy központi bank? És mi történik, ha közben megszületik valami, amit senki sem tud kontrollálni, és amit senki sem tud nyomtatni? 2008-ban mindhárom kérdésre született válasz. Parker A. Lewis „Fokozatosan, aztán hirtelen” (Gradually, Then Suddenly) című könyvének bevezetője alapján készült cikkünk bemutatja, hogyan jött rá a szerző, hogy a Bitcoin nem pusztán technológia, hanem pénz – sőt, jobb pénz, mint bármelyik másik.
2008. március 12-én a CNBC stúdiójában David Faber riporter egy kellemetlen kérdést tett fel Alan Schwartznak, a Bear Stearns vezérigazgatójának. Arról kérdezte, mit szól azokhoz a hírekhez, miszerint a Goldman Sachs „nem fogadja el többé a Bear Stearns partnerkockázatát”.
Néhány napon belül az óriásbank összeomlott. A Federal Reserve és az amerikai pénzügyminisztérium beavatkozott, végül a J.P. Morgan felvásárolta a cég maradványait. A Bear Stearns volt az első nagy dominó, ami eldőlt a 2008-as pénzügyi válságban, de az egész pénzügyi rendszer a szakadék szélén táncolt.
Hat hónappal később, szeptember 15-én a Lehman Brothers csődöt jelentett. Ezúttal elmaradt az állami mentőcsomag. A pánik végigsöpört a Wall Streeten. Heteken belül George W. Bush elnök aláírta a 700 milliárd dolláros mentőcsomagot, hogy megmentse a legnagyobb amerikai bankokat.
Amikor a káoszból megszületett valami új
Senki sem tudhatta előre, mi történik ezután.
2008. október 31-én egy rejtélyes programozó, aki a Satoshi Nakamoto álnevet használta, e-mailt küldött egy kriptográfiai levelezőlistára, és megosztotta a „Bitcoin: Peer-to-Peer elektronikus pénzrendszer” című tanulmányát.
2009. január 3-án a Bitcoin hivatalosan elindult. Az első blokkba Satoshi üzenetet kódolt, a Times of London aznapi főcímét: „Chancellor on brink of second bailout for banks” – „A kancellár a második bankmentőcsomag küszöbén”.
Időbélyegző. Üzenet. A világ ettől a perctől kezdve örökre megváltozott.
Egyetlen hét múlva a kód nyilvánosan is elérhetővé vált. Másnap Hal Finney, egy kaliforniai szoftverfejlesztő csatlakozott a hálózathoz, és két egyszerű szót tweetelt: „Running bitcoin” – „Futtatom a bitcoint”.
A többi már történelem.
Első sorból a káoszról
Parker A. Lewis 2008-ban a Deutsche Banknál dolgozott, a Wall Street 60-ban, néhány háztömbre a New York-i Fedtől. Első sorból látta a káoszt.
„Lehetetlen volt tudni, mi történik valójában vagy hogy miért” – írja. „Valami alapvetően elromlott, de ezen túlmenően homályos volt, hogy mi is ment tönkre pontosan.”
Akkor még fogalma sem volt a Bitcoin létezéséről. Csak 2016-ban kezdte megérteni, mi okozta valójában a pénzügyi válságot, és mik voltak a következményei. Utólag világossá vált számára: a Bitcoin pontosan arra a problémára született megoldásként, ami elromlott – a pénzre és az arra épülő pénzügyi rendszerre.
A megfelelő helyen, a pontosan megfelelő időben.
A gyökér ok: mi romlott el?
A pénzügyi válságot évtizedeken át felhalmozódó szélsőséges eladósodás váltotta ki. Ez az eladósodás nem volt természetes, és nem is lehetett volna fenntartható. Nem jöhetett volna létre a központi bankok pénzteremtő képessége nélkül.
Az erkölcsi kockázat mindenütt jelen volt. Minden probléma, ami a pénzügyi rendszerben elromlott, visszavezethető egy központi bankhoz, amelynek egyoldalú hatalma van arra, hogy pénzt nyomtasson.
Az egyetlen logikus megoldás egy olyan gazdasági rendszerre, amelyet a könnyen nyomtatható pénz gyötör: egy olyan rendszer, amely olyan pénzre épül, amit nem lehet nyomtatni. Egyáltalán. Senki által.
Ezt képviseli a Bitcoin. Egy olyan pénzformát, amit nem lehet nyomtatni – sem részben, sem egészben, sem sehogy. És egy teljesen új gazdasági rendszer épül rá.
A bizalom problémája
A digitális készpénz ötlete évtizedek óta létezett, de egyik sem működött soha. Satoshi felismerte a lényeget: a bizalomra épülő rendszer elromlott, ezért egy olyan rendszert kellett létrehozni, amely teljesen kiküszöböli a bizalom szükségességét.
2009 februárjában Satoshi így fogalmazott:
„A hagyományos valutával az a gyökér probléma, hogy a működéséhez teljes bizalom szükséges. Bízni kell a központi bankban, hogy nem értékteleníti el a pénzt, de a fiat valuták történelme tele van ennek a bizalomnak a megszegésével. Bízni kell a bankokban, hogy őrzik a pénzünket és elektronikusan átutalják, de hitelbuborékok hullámában kölcsönadják, alig tartva valamennyi tartalékot.”
A Bitcoin azóta is mindenki szeme előtt van világszerte, mégsem könnyű meglátni. Ugyanez igaz a hagyományos rendszer problémáira is. Erre napról napra egyre többen feleszmélnek, de a túlnyomó többség még mindig sötétben tapogatózik.
Természetes szkepticizmus
Érthető a szkepticizmus. Méghogy a Bitcoin jobb pénzforma, amely minden más valutát le fog váltani, beleértve az amerikai dollárt is? Nevetségesnek hangzik.
Warren Buffett „patkányméregnek” nevezte a Bitcoint, sőt pontosabban így jellemezte: „patkányméreg a négyzeten”. Charlie Munger – Buffett hűséges társa a Berkshire Hathaway-nél – a Wall Street Journalba írt cikket, amelyben a Bitcoint „gonosz csapásnak” titulálta, és a betiltását követelte. Munger még a Kínai Kommunista Párt vezetőjét is dicsérte, amiért lépéseket tett a Bitcoin használatának illegálissá tételére.
Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója többször is csalásnak nevezte a Bitcoint. Számos amerikai politikus – szenátoroktól kongresszusi képviselőkön át elnökökig és kabinet tagokig – figyelmeztetett, hogy a Bitcoin nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, vagy egyszerűen „digitális kőként” utasították el.
És mégis itt van
A Bitcoin – kritikusait meghazudtolva – tizenhat évvel az indulása után is létezik és működik. A Bitcoin piaci kapitalizációja napjainkban körülbelül 2000 milliárd dollár, ami a világ tíz legnagyobb valutája közé emeli. Négy évvel ezelőtt, amikor Lewis a könyvet írta, még „csak” 480 milliárd dollárt ért – azóta több mint négyszeresére nőtt az értéke.
Sokan még mindig újdonságnak, egy szűk réteg érdeklődésének tárgyának vagy éppen kezdetleges kísérletnek tartják a Bitcoint – és valóban, relatíve fiatal -, de mérete már most is jelentős. A hagyományos pénzügyi rendszerhez képest még mindig kicsinynek tűnhet, de már messze nem elhanyagolható. Tizenhat éve működik megszakítás nélkül, hibátlanul dolgozza fel a tranzakciókat – és mindezt senki sem kontrollálja, senki sem manipulálhatja, és senki sem állíthatja le.
Elfogadottsága folyamatosan növekszik. Aki egyszer elkezdi alaposan tanulmányozni a Bitcoint, rendszerint ugyanarra a felismerésre jut: a Bitcoin jobb pénz.
A tulipán-teszt
Charles Mackay 1841-ben megjelent könyvében, a Rendkívüli népi téveszmék és a tömegőrület (Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds) című munkájában írt a holland tulipánlufiról – ehhez az epizódhoz hasonlítják gyakran a Bitcoint, mint a tömegőrület mintapéldáját.
A ritka tulipánok egyre szélsőségesebb árakon keltek el, elérve az átlagember éves fizetésének többszörösét, majd a spekulatív őrület alábbhagyásával áruk visszazuhant a valóságba. Spekulatív eszközbuborékok léteznek. A piacok hosszú ideig irracionális állapotban is tudnak maradni.
Míg a tulipánbuborék csak három évig tartott, a Bitcoin vagy népszerű téveszme, vagy racionális gondolkodás eredménye. Nem lehet mindkettő.
Ez a könyv arra hivatott, hogy segítsen az olvasóknak felállítani egy racionális és logikus keretet, amelyből megérthetik a Bitcoint mint pénzt. Az egyetlen módja annak, hogy bárki következetesen ugyanarra a következtetésre jusson bármiről – nemhogy a Bitcoinról -, az értelem és a logika.
Ha nem tudsz értelemmel és logikával eljutni arra a következtetésre, hogy a Bitcoin pénz, akkor valószínűleg csak népszerű téveszme. De a fordítottja is igaz.
Három alapkérdés
A Bitcoin pénzzé vált. Legalábbis számomra – írja Parker Lewis. Lassú folyamat volt, és több mentális akadályt kellett leküzdenie útközben. De minden azzal kezdődött, hogy feltette magának a kérdést: mi a pénz?
Ez az igazi nyúlüreg kezdete. Alapvetően egy kísérlet arra, hogy válaszoljon a kérdésre: miért pénz a dollár a zsebemben? Miért cserélnek százmillióan minden nap nehezen megszerzett, valós értéket egy papírdarabkára (vagy digitális számra)?
Ezek nehéz kérdések, és még nehezebbek a válaszok. Lewis rájött, hogy mindenkinek a saját útján, a saját tempójában és a saját élettapasztalatai alapján kell végigmennie ezen. De ahhoz, hogy valaki egyáltalán elkezdhesse megérteni a Bitcoint, előbb fel kell tennie magának a kérdést: mi a pénz?
Fokozatosan, aztán hirtelen
Ez nem csak arról szól, ahogyan Hemingway leírta a csőd folyamatát. Ez az út, ahogyan a fiat valuták hiperinflálódnak. És ez az út, ahogyan az emberek rájönnek a Bitcoinra is.
Fokozatosan, aztán hirtelen.
2008-ban, amikor a pénzügyi rendszer a szakadék szélén állt, egy új rendszer jelent meg, amely alapvetően megoldja a gyökér problémát. Satoshi Nakamoto tökéletes időzítéssel érkezett.
Tizenhat év telt el azóta.
A Bitcoin nem csupán létezik – működik is, hibátlanul, mindenkitől függetlenül. A kérdés már csak az: vajon te mikor ébredsz rá?
Támogatást igényelsz a Bitcoin alapos megértéséhez, magabiztos használatához?
Lépj velünk kapcsolatba!