A „Bitcoin’s Protection under the First Amendment” c. tanulmány a Bitcoin szólásszabadságként való értelmezését és az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása által nyújtott védelmét vizsgálja. A dokumentumot Ross Stevens, a Stone Ridge Holdings Group alapítója és vezérigazgatója, valamint a NYDIG vezérigazgatója írta 2024. szeptember 25-én. Részletes jogi precedensekre hivatkozva érvel amellett, hogy a Bitcoin beszédnek minősül, és ezért a Bitcoin alkotmányos védelme az első módosítás alapján biztosított.
A tanulmány különösen jelentős a Bitcoin szabályozásával kapcsolatos vitákban, mivel új megvilágításba helyezi a digitális valuta jogi státuszát. Kiemeli, hogy a Bitcoin nemcsak pénzügyi eszköz, hanem a szólásszabadság és a társulási jogok szempontjából is védett tevékenység. A dokumentum szerint a Bitcoin használata, bányászata és a hálózatban való részvétel kifejező magatartás és társulás, amely alkotmányos védelmet élvez. Bármilyen korlátozás e téren komoly alkotmányos kérdéseket vet fel. Jelen cikk rövidített változatban adja vissza magyar nyelven a tanulmány lényegét.
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés
II. A Bitcoin alapjai
A. Hogyan működik a Bitcoin
B. A Bitcoin kommunikációs eszköz
C. A Bitcoin politikai jelentősége
III. Kormányzati ellenségeskedés a Bitcoinnal szemben
IV. A Bitcoin védelme az első módosítás értelmében
A. A Bitcoin beszéd
B. A Bitcoin használata és bányászata kifejező magatartás
C. A Bitcoin hálózat kifejező társulás
V. Esettanulmány: Bitcoin-bányászati korlátozások
VI. Következtetés
„A tulajdon biztonsága és a szólásszabadság mindig együtt jár; és azokban az országokban, ahol az ember nem mondhatja a nyelvét a sajátjának, aligha nevezhet bármi mást a sajátjának.”
– BENJAMIN FRANKLIN
I. Bevezetés
A bitcoint – egy decentralizált, nyílt forráskódú digitális főkönyvet – a több mint egy évtizede, Satoshi Nakamoto álnéven ismert feltaláló által létrehozott rendszer bevezetése óta emberek milliói használják világszerte. A bitcoin lehetővé teszi bárki számára, aki internetkapcsolattal rendelkezik, hogy értékeket és egyéb információkat továbbítson közvetítők nélkül. Ez a tanulmány részletes jogi precedensek alapján érvel amellett, hogy a bitcoin beszédnek minősül, és ezért az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása védi. Bármilyen, a bitcoint korlátozni próbáló szabályozás tehát egyértelmű alkotmányos következményekkel jár.
A bitcoin működése teljes mértékben a résztvevők közötti folyamatos kommunikációra épül, így a bitcoin beszéd, amelyet többek között értékek továbbítására használnak. A bitcoin-felhasználók tranzakciókat közvetítenek a hálózat minden tagja számára. A „bányászok” néven ismert bitcoin-résztvevők összegyűjtik és továbbítják ezeket a tranzakciókat, hozzájárulnak a bitcoin főkönyvének konszenzusához, és saját kifejező tartalmat adnak hozzá. A bitcoin-résztvevők aktívan vitatkoznak és jelzik támogatásukat a nyílt forráskódú protokoll változtatásai iránt. Az utóbbi időkben a főkönyv a művészeti alkotások és más kifejező tartalmak tárházává vált, amely immár több tízmillió ilyen bejegyzést tartalmaz.
A bitcoin egyben politikai mozgalom is. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején indult, hogy megszabadítsa az egyéneket a kormányzati pénzmonopóliumtól. Az első, a bitcoinba rögzített üzenet a kormányzati politikai és pénzügyi rendszerek hibáira utalt: „The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks”. Sok bitcoin-elkötelezett, köztük e dokumentum szerzője, a bitcoin folyamatos használatát a rendszer alapító ideológiai elveinek támogatásaként fogja fel. Ezen elvek előmozdítása érdekében a bitcoin támogatói közösen fenntartják és fejlesztik a bitcoin-protokollt, konferenciákat szerveznek, és politikai érdekképviseletet végeznek.
Az utóbbi években a bitcoin egyre nagyobb ellenállásba ütközött azoktól a kormányzati hatóságoktól, amelyektől a bitcoin támogatói megpróbálják megvonni a pénzmonopóliumot. Egyes országok, például Kína és Venezuela, betiltották a bitcoint illetve a bitcoin-bányászatot. Az Egyesült Államokban a szövetségi pénzügyi szabályozók különböző módokon próbálták akadályozni a bitcoint, míg számos állami és helyi önkormányzat a bitcoin-bányászat korlátozására fókuszált. Például 2022-ben New York kétéves moratóriumot vezetett be az új vagy bővített bitcoin-bányászati létesítményekre, amelyek bizonyos szén alapú energiát használnak.
Ezekben a lépésekben a szabályozók nem vették figyelembe a bitcoin első módosítás szerinti vonatkozásait. Pedig szükséges lenne. A bitcoin egy olyan platform, amely értéket és más információkat, köztük rendkívül kifejező tartalmakat közvetít. A Bitcoinnal kapcsolatos tevékenységek tehát az első módosítás által védett szólásszabadságot testesítik meg. Sokak számára a bitcoin használata és bányászata kifejező magatartás, mivel ezek a tevékenységek a kormányzati pénzügyi kontroll és a fiat valuták leértékelése elleni tiltakozás formái. A bitcoin hálózatban való részvétel szintén kifejező társulási tevékenység, amely szintén az első módosítás érdekeit érinti.
Ez a dokumentum bemutatja az első módosítás szerinti érveket a bitcoin szabályozásával kapcsolatos óvatosság mellett. A bitcoin egy rendkívül kommunikatív és időnként szenvedélyes közösség, amely elkötelezett a kormányzati fiat valutáktól való nagyobb szabadság elérése irányában. Ez olyan ígéretet és lehetőségeket kínál, amelyek időtlen idők óta kormányzati irigységet váltottak ki. Pontosan ezért nem hagyhatók figyelmen kívül a bitcoin első módosítás szerinti következményei.
II. A Bitcoin alapjai
A. Hogyan működik a Bitcoin
A bitcoin egy nyílt forráskódú kommunikációs protokoll, amely decentralizált főkönyvként működik pénz és más információk továbbítására szolgál. Először 2008-ban, Satoshi Nakamoto álnéven ismert feltaláló fehér könyvében fogalmazódott meg, amely lehetővé tette bárki számára, hogy értékeket és információkat cseréljen és tároljon az interneten keresztül, közvetítők nélkül.
A korábbi digitális pénz létrehozására tett kísérletekkel ellentétben a bitcoint nem kontrollálja egyetlen entitás vagy konzorcium sem. Nincs igazgatótanácsa, vezérigazgatója, alkalmazottai, irodái vagy székhelye. Ehelyett elosztott felhasználók önállóan működtetik saját bitcoin „csomópontjaikat” – olyan szoftvereket, amelyek a bitcoin főkönyvének másolatát tartják fenn, és ellenőrzik, valamint megosztják a javasolt tranzakciókat a hálózaton keresztül. A hálózat integritása a technológia és gazdasági ösztönzők függvénye.
A bitcoin tervezésének kulcsfontosságú eleme a munkabizonyíték (proof-of-work), amely a tranzakciók érvényességéről és sorrendjéről szóló konszenzus elérését szolgálja. Satoshi szerint az „egy IP-cím – egy szavazat” alapú konszenzus nem működhet egy decentralizált rendszerben, mert „bárki, aki sok IP-címet tud kiosztani, alááshatja azt”. Ezért a bitcoin munkabizonyítási mechanizmusa a számítási teljesítmény „hamisíthatatlan költségességét” használja fel a konszenzus eléréséhez.
A bitcoin munkabizonyítási mechanizmusa a következőképpen működik: a bitcoin-felhasználók peer-to-peer tranzakciókat kezdeményeznek, amelyek során bitcoin egységeket – sok esetben szavakat vagy képeket tartalmazó egységeket – küldenek, és ezeket a javasolt tranzakciókat a hálózat minden tagja számára közzéteszik. A bitcoin-felhasználók egy része, az úgynevezett „bányászok”, versengenek a tranzakciók „blokkokba” foglalásának jogáért. Ezek a blokkok kriptográfiai bizonyítékot tartalmaznak a hozzáadásuk időrendi sorrendjéről, innen ered a „blokklánc” (blockchain) elnevezés.
A bányászok egy számításigényes számkitalálási játékban vesznek részt, amely úgy van kalibrálva, hogy a helyes találat átlagosan 10 percenként érkezzen meg. Az első bányász, aki helyesen találja ki a számot, jogot szerez arra, hogy véglegesítse a tranzakciókat, és javasolja azokat a bitcoin blokklánc következő blokkjaként. A hálózati csomópontok megerősítik, hogy a nyertes bányász helyesen megoldotta a számítási feladatot, és érvényes tranzakciókat javasolt. A bányászok ezután „szavaznak” számítási teljesítményükkel, azáltal fejezve ki az érvényes blokkok elfogadását azzal, hogy azokra építenek, míg az érvénytelen blokkokat azáltal utasítják el, hogy nem foglalkoznak velük.
A bitcoin munkabizonyítási (proof-of-work) rendszere a legrégebben működő és leginkább bizonyított módszer a decentralizált blokklánc nyilvántartás vezetésére. Jutalmakkal ösztönzi a bányászokat arra, hogy érvényes tranzakciókat rögzítsenek, és biztosítja, hogy senki se tudja egyedül kontrollálni vagy manipulálni a hálózatot.
B. A Bitcoin kommunikációs eszköz
A bitcoin lényege egy kommunikációs protokoll, amely teljes mértékben a hálózati résztvevők közötti információközlésre támaszkodik. A bitcoin-felhasználók a tervezett tranzakciókat a hálózat minden tagja számára közvetítik. A bányászok, miután áttekintették ezeket a tranzakciókat és kiválasztottak egy részhalmazt véglegesítésre, ugyanilyen módon továbbítják a javasolt blokkot. A bányászok ezután ellenőrzik, sorrendbe állítják és jóváhagyják a javasolt blokkot, kifejezve annak elfogadását azzal, hogy azt a blokklánc részévé teszik, és új blokkokat építenek rá. Ez a folyamat a teljes blokklánc nyilvános közzétételét igényli, hogy a felhasználók ellenőrizhessék a korábbi tranzakciók integritását. A protokoll változtatásait a bitcoin-felhasználók konszenzussal fogadják el, gyakran élénk vitákat követően. A bitcoin lényegében a résztvevők közötti folyamatos kommunikációból áll, és anélkül nem működhet.
A bitcoin egyben kifejező tartalmak közvetítésének eszköze is. Blokkláncára kezdetektől fogva különféle üzeneteket, köztük politikai, vallási és művészeti tartalmakat rögzítettek. Az első blokk („genezis-blokk”) egy brit újságcímet tartalmazott: „The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks” – a 2008-as válság alatti fiskális politikára való kommentár. Más korai blokkok egy hat versszakos imát és Ben Bernanke, az akkori Fed-elnök képét tartalmazzák. Számos bitcoin-felhasználó cikkeket, költeményeket, képeket és dalokat is rögzített a blokkláncon, köztük a bitcoin fehér könyvét, valamint Nelson Mandela előtt tisztelegve, illetve Rick Astley „Never Gonna Give You Up” című dalának szövegét.
A bitcoinon keresztül közvetített kifejező üzenetek sokszínűsége idővel nőtt. A felhasználók egyedi címeket (vanity-address) hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a bitcoin küldését és fogadását olyan címekről, amelyek különböző szavakat és kifejezéseket tartalmaznak. Az „OpenTimestamps” protokoll 2016 szeptemberében lehetővé tette dokumentumok és feljegyzések regisztrálását és hitelesítését a blokkláncon. Az „Ordinals” protokoll, amelyet 2023 januárjában vezettek be, lehetővé teszi kifejező, kreatív tartalmak társítását meghatározott bitcoin egységekhez, és mára több mint 30 millió digitális alkotást írtak fel közvetlenül a blokkláncra, amelyek értéke több száz millió dollár.
C. A Bitcoin politikai jelentősége
A bitcoin kezdete óta politikai jelentőséggel is bír. Célja az volt, hogy alternatívát nyújtson a kormányok által kontrollált fiat valuták helyett, mint amilyen az amerikai dollár, válaszul a globális gazdasági válság alatti bankokat kimentő csomagokra. Satoshi Nakamoto első üzenete is ezeket a mentőcsomagokat kritizálta. Satoshi olyan rendszert képzelt el, amely elektronikus tranzakciókat tesz lehetővé bankokba vagy kormányokba vetett bizalom nélkül.
A bitcoin protokollba Satoshi politikai és erkölcsi értékeket kódolt:
- Leértékelés mentesség: A bitcoin protokoll a teljes kínálatot 21 millió egységre korlátozza, hogy megakadályozza az évezredek során minden állami pénzt sújtó elértéktelenedést.
- Szabadságpártiság és cenzúraellenesség: A bitcoin bárki számára elérhető, aki internetkapcsolattal rendelkezik, és a decentralizált jellege megakadályozza a tranzakciók cenzúrázását.
- Erős tulajdonjogok: A bitcoin protokoll garantálja a tulajdonjogokat a privát kulcs birtokosa számára, amely tizenkét angol szóval reprezentálható, és a tranzakciók visszafordíthatatlanok.
Sok bitcoin-felhasználó osztja ezeket az értékeket, és a hálózatban való részvétellel tiltakozik a kormányzati monetáris politikák ellen. Például Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója szerint a bitcoin „fékező és ellensúlyozó erőként” szolgál a dollárral szemben. Jack Dorsey, a Twitter társalapítója a bitcoint részben azért támogatja, mert megszabadítja a pénzt a kormányoktól és vállalatoktól való függőségtől.
A bitcoin támogatói különálló politikai csoportot alkotnak. Több mint 20 000 ember vett részt a 2024-es bitcoin konferencián Nashville-ben, és egyre nagyobb érdeklődés kíséri a bitcoin-eseményeket. A bitcoin támogatói – köztük El Salvador elnöke és Cynthia Lummis amerikai szenátor – „lézerszemekkel” is kifejezik a bitcoin alapelveinek támogatását.
III. Kormányzati ellenségeskedés a Bitcoinnal szemben
Ahogy a bitcoin növekedett, világszerte kormányok támadták meg – pontosan azok az entitások, amelyektől a bitcoin meg akarja vonni a pénz feletti monopóliumot. Több ország szigorúan korlátozta a bitcoin tevékenységet, a legsúlyosabb korlátozásokat gyakran a leggyengébb polgári szabadságjogokkal rendelkező országokban vezették be.
Kína például korlátozta a bitcoinhoz való hozzáférést és betiltotta a bitcoin bányászatot a szigorú tőkekontrolljainak érvényesítése érdekében. Afganisztán 2022-ben, a tálibok hatalomra kerülése után tiltotta be a bitcoin kereskedést. Venezuela 2024-ben tiltotta be a bitcoin bányászatot. Afrikában Algériától Zimbabwéig számos ország tiltotta be a bitcoin tevékenységet az elmúlt években.
Az Egyesült Államokban a bitcoin elleni kormányzati ellenségeskedés drámaian megnőtt az utóbbi években, egyidőben a bitcoin elfogadottságának növekedésével. Állami és helyi szinten a kormányok a bitcoin bányászatot vették célba. 2022 novemberében például New York kétéves moratóriumot vezetett be a szénbázisú, saját energiatermelésű bitcoin bányászok új engedélyeire. Más államok is fontolgattak hasonló korlátozásokat.
A bitcoin bányászat célzott korlátozását az állami és helyi törvényhozók általában a számításigényes bányászási folyamattal kapcsolatos állítólagos környezeti aggályokkal indokolják. A bitcoin bányászat, mint más számítási formák, jelentős energiát igényelhet. Mégis ezek a törvények csak a bitcoin bányászatot célozzák, holott más számítási formák, mint a mesterséges intelligencia, szintén rendkívül energiaigényesek.
A szövetségi döntéshozók szintén célba vették a bitcoint. 2024-ben a Biden-adminisztráció 30%-os jövedéki adót javasolt a bitcoin bányászati létesítmények áramköltségére, ami a bányászati profitmarginok 100%-ánál többet erodálva gyakorlatilag megszüntetné a bitcoin bányászatot az Egyesült Államokban. Eközben a szövetségi ügynökségek koordinált intézkedéseket tettek a bitcoin szektor leállítása érdekében.
IV. A Bitcoin védelme az első módosítás értelmében
A bitcoinra irányuló kormányzati korlátozások többsége (ha nem mind) figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az első alkotmánymódosítás alapelvei szerint a bitcoin tevékenység jogosult az első alkotmánymódosítás védelmére. Első, a bitcoin teljes egészében információ létrehozásából és továbbításából áll, ami az első alkotmánymódosítás által védett beszéd. Második, a bitcoin tevékenység legalább védett kifejező magatartásnak minősül. Harmadszor, a bitcoin hálózatban való részvétel kifejező társulás, amelyet az első alkotmánymódosítás külön is véd.
A. A Bitcoin beszéd
Az első alkotmánymódosítás tiltja a szólásszabadság korlátozását. A Legfelsőbb Bíróság többször kimondta, hogy „az információ létrehozása és terjesztése beszédnek minősül.” Ez technikai kontextusban is érvényes – a bíróságok elismerték, hogy a pénzügyi adatok közlése és az „információt közvetítő számítógépes kód” védett beszéd.
A bitcoin protokoll használata védett beszéd, mivel teljes egészében információ létrehozásából és terjesztéséből áll. A bitcoin egyik legfontosabb újítása, hogy a beszédet értékek átadására használja fel. Aki bitcoin egységeket továbbít, nyilvánosan közvetít információt a hálózat minden résztvevőjének. Ez akkor is védett beszéd, ha csak „ár és mennyiség” adatokat tartalmaz, és különösen védett, ha kifejezőbb tartalmat is tartalmaz, például Ordinals „feliratokat”.
A bitcoin bányászat szintén védett beszéd három okból:
1. A bányászok harmadik felek beszédét publikálják és hitelesítik – egy blokk támogatásával „jóváhagyási nyilatkozatot” közvetítenek.
2. A bányászok szerkesztői döntéseket hoznak, választva, mely üzeneteket vegyék fel a blokkba. Ez tipikus „szerkesztői mérlegelés”, amely védett beszéd.
3. A bányászok saját beszédet is generálnak – üzeneteket írnak a blokkokba és nyilvánosan közlik véleményüket a protokoll változtatásokról.
A kormányok érvelhetnek, hogy ez „gazdasági tevékenység”, de a bitcoin más jellegű. Decentralizált és teljesen virtuális természete miatt teljes egészében kommunikációból áll. A bitcoin tranzakcióban nem váltanak gazdát fizikai eszközök – az átadott érték maga a beszéd.
B. A Bitcoin használata és bányászata kifejező magatartás
Még ha a bitcoin használata gazdasági tevékenység is, akkor is védett az első alkotmánymódosítás által, mivel „kommunikációs elemekkel átitatott” kifejező magatartás. A Legfelsőbb Bíróság szerint a magatartás akkor védett, ha konkrét üzenetet közvetít, amit mások megértenek.
A Bíróság már számos magatartást elismert kifejezőnek – a zászlóégetéstől a tiltakozó parkfoglalásig. A bitcoin használata és bányászata hasonlóan kifejező: sokan politikai tiltakozásként teszik, a kormányzati pénzmonopóliumok ellen és egy decentralizált alternatíva mellett.
Több mint egy évtizedes érvelés révén a bitcoin résztvevői közvetítették, hogy „a bitcoin többnyire ideológiai vállalkozás, inkább filozófia, mint pénzügy.” A bitcoint „az emberiség történetének legnagyobb békés tiltakozásaként” jellemezték. A használat maga a kifejezés: nyilvánosan mutatja, hogy létezik működőképes alternatív pénzforma.
A különbség az amerikai dollárral való kereskedés (nem védett) és a bitcoinnal való kereskedés (védett) között olyan, mint az alvás egy parkban (nem védett) és az elfoglalása tiltakozásként (védett). A bitcoin túlmegy a puszta pénzügyi tranzakción – ideológiai üzenetet hordoz.
C. A Bitcoin hálózat kifejező társulás
Az első módosítás a békés gyülekezés és a kormányhoz intézett panaszok jogát védi, amiből következik a társulási szabadság is. A Bitcoin hálózat kifejező társulásnak minősül, mivel politikai és erkölcsi értékeket testesít meg – ellenzi a pénzromlasztást és a cenzúrát, támogatja az egyéni szabadságot. Sok résztvevő kifejezetten a központosított pénzpolitika elleni tiltakozásként csatlakozik. A hálózat erős közösségi jellege konferenciákban, vitákban és közösségi médiajelenlétben nyilvánul meg, így egyszerre politikai mozgalom, érdekvédelmi csoport és társadalmi közösség.
V. Esettanulmány: Bitcoin-bányászati korlátozások
A Bitcoin védett beszédnek és társulásnak minősül, ezért a vele szembeni törvényeknek meg kell felelniük az első módosítás vizsgálatának. New York Bitcoin-bányászati moratóriuma – amely megtiltja az új, szén alapú energiát használó bányászati létesítmények engedélyezését – nem állná ki ezt a vizsgálatot.
A moratórium sérti az első módosítás jogait, mert közvetetten korlátozza a védett beszédet azáltal, hogy elvágja a bányászokat a kommunikációjukhoz szükséges energiaforrástól. Ez hasonló ahhoz, mintha a kormány csak a Netflix szervereit tiltaná el a szén alapú energia használatától, vagy csak a divatmagazinokat az olcsó faanyag vásárlásától.
A törvény nem teljesíti a szigorú vizsgálat követelményeit, mivel New Yorkban mindössze két szén alapú Bitcoin-bányászati létesítmény működik, amelyek elhanyagolható mennyiségű energiát fogyasztanak. A moratórium megszüntetése gyakorlatilag semmilyen hatással nem lenne az állam vagy a globális szén-dioxid-kibocsátásra.
Ráadásul a szabályozás túlzottan szűk célzású: miközben tiltja a Bitcoin-bányászatot, érintetlenül hagyja az ugyanolyan vagy nagyobb energiaigényű mesterséges intelligencia adatközpontokat. New York kormányzója egyenesen 275 millió dollárt különített el egy AI-számítóközpont létrehozására, miközben a Bitcoin-bányászatot tiltja – ez önellentmondásos és alkotmányellenes megkülönböztetés.
VI. Következtetés
A Bitcoin háromféleképpen élvez alkotmányos védelmet: beszédként (információk gyűjtése és közlése), kifejező magatartásként (tiltakozás a monetáris monopólium ellen), és kifejező társulásként (közös elvek mentén szerveződő közösség). Szabályozása ezért komoly alkotmányos kérdéseket vet fel.
(Szerző: Ross Stevens – NYDIG)
Szívesen elmélyülnél a fenti témában a támogatásunkkal? Lépj velünk kapcsolatba!