A Bitcoin alkotmányos védelme

10 perc olvasás

A „Bitcoin’s Protection under the First Amendment” c. tanulmány a Bitcoin szólásszabadságként való értelmezését és az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása által nyújtott védelmét vizsgálja. A dokumentumot Ross Stevens, a Stone Ridge Holdings Group alapítója és vezérigazgatója, egyben a NYDIG vezérigazgatója írta 2024. szeptember 25-én. Részletes jogi precedensekre hivatkozva érvel amellett, hogy a Bitcoin beszédnek minősül, és ezért a Bitcoin alkotmányos védelme az első módosítás alapján biztosított.

A tanulmány különösen jelentős a Bitcoin szabályozásával kapcsolatos vitákban, mivel új megvilágításba helyezi a digitális valuta jogi státuszát. Kiemeli, hogy a Bitcoin nemcsak pénzügyi eszköz, hanem a szólásszabadság és a társulási jogok szempontjából is védett tevékenység. A dokumentum szerint a Bitcoin használata, bányászata és a hálózatban való részvétel kifejező magatartás és társulás, amely alkotmányos védelmet élvez. Bármilyen korlátozás e téren komoly alkotmányos kérdéseket vet fel. Jelen cikk rövidített változatban adja vissza magyar nyelven a tanulmány lényegét.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés
II. A Bitcoin alapjai
   A. Hogyan működik a Bitcoin
   B. A Bitcoin kommunikációs eszköz
   C. A Bitcoin politikai jelentősége
III. Kormányzati ellenségeskedés a Bitcoinnal szemben
IV. A Bitcoin alkotmányos védelme az első módosítás értelmében
   A. A Bitcoin beszéd
   B. A Bitcoin használata és bányászata kifejező magatartás
   C. A Bitcoin hálózat kifejező társulás
V. Esettanulmány: Bitcoin bányászati korlátozások
VI. Következtetés

„A tulajdon biztonsága és a szólásszabadság mindig együtt jár; és azokban az országokban, ahol az ember nem mondhatja a nyelvét a sajátjának, aligha nevezhet bármi mást a sajátjának.”
– BENJAMIN FRANKLIN

I. Bevezetés

A Bitcoint – egy decentralizált, nyílt forráskódú digitális főkönyvet – a több mint egy évtizede, Satoshi Nakamoto álnéven ismert feltaláló által létrehozott rendszer bevezetése óta emberek milliói használják világszerte. A Bitcoin lehetővé teszi bárki számára, aki internetkapcsolattal rendelkezik, hogy értékeket és egyéb információkat továbbítson közvetítők nélkül. Ez a tanulmány részletes jogi precedensek alapján érvel amellett, hogy a Bitcoin beszédnek minősül, és ezért az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása védi. Bármilyen, a Bitcoint korlátozni próbáló szabályozás tehát egyértelmű alkotmányos következményekkel jár.

A Bitcoin működése teljes mértékben a résztvevők közötti folyamatos kommunikációra épül, így a Bitcoin beszéd, amelyet többek között értékek továbbítására használnak. A Bitcoin felhasználók tranzakciókat közvetítenek a hálózat minden tagja számára. A „bányászok” néven ismert Bitcoin résztvevők összegyűjtik és továbbítják ezeket a tranzakciókat, hozzájárulnak a Bitcoin főkönyvének konszenzusához, és saját kifejező tartalmat adnak hozzá. A Bitcoin résztvevők aktívan vitatkoznak és jelzik támogatásukat a nyílt forráskódú protokoll változtatásai iránt. Az utóbbi időkben a főkönyv a művészeti alkotások és más kifejező tartalmak tárházává vált, amely immár több tízmillió ilyen bejegyzést tartalmaz.

A Bitcoin egyben politikai mozgalom is. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején indult, hogy megszabadítsa az egyéneket a kormányzati pénzmonopóliumtól. Az első, a Bitcoinba rögzített üzenet a kormányzati politikai és pénzügyi rendszerek hibáira utalt: „The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks”. Sok Bitcoin elkötelezett, köztük e dokumentum szerzője, a Bitcoin folyamatos használatát a rendszer alapító ideológiai elveinek támogatásaként fogja fel. Ezen elvek előmozdítása érdekében a Bitcoin támogatói közösen fenntartják és fejlesztik a Bitcoin protokollt, konferenciákat szerveznek, és politikai érdekképviseletet végeznek.

Az utóbbi években a Bitcoin egyre nagyobb ellenállásba ütközött azoktól a kormányzati hatóságoktól, amelyektől a Bitcoin támogatói megpróbálják megvonni a pénzmonopóliumot. Egyes országok, például Kína és Venezuela, betiltották a Bitcoint illetve a Bitcoin bányászatot. Az Egyesült Államokban a szövetségi pénzügyi szabályozók különböző módokon próbálták akadályozni a Bitcoint, míg számos állami és helyi önkormányzat a Bitcoin bányászat korlátozására fókuszált. Például 2022-ben New York kétéves moratóriumot vezetett be az új vagy bővített Bitcoin bányászati létesítményekre, amelyek bizonyos szén alapú energiát használnak.

Ezekben a lépésekben a szabályozók nem vették figyelembe a Bitcoin első módosítás szerinti vonatkozásait. Pedig szükséges lenne. A Bitcoin egy olyan platform, amely értéket és más információkat, köztük rendkívül kifejező tartalmakat közvetít. A Bitcoinnal kapcsolatos tevékenységek tehát az első módosítás által védett szólásszabadságot testesítik meg. Sokak számára a Bitcoin használata és bányászata kifejező magatartás, mivel ezek a tevékenységek a kormányzati pénzügyi kontroll és a fiat valuták leértékelése elleni tiltakozás formái. A Bitcoin hálózatban való részvétel szintén kifejező társulási tevékenység, amely szintén az első módosítás érdekeit érinti.

Ez a dokumentum bemutatja az első módosítás szerinti érveket a Bitcoin szabályozásával kapcsolatos óvatosság mellett. A Bitcoin egy rendkívül kommunikatív és időnként szenvedélyes közösség, amely elkötelezett a kormányzati fiat valutáktól való nagyobb szabadság elérése irányában. Ez olyan ígéretet és lehetőségeket kínál, amelyek időtlen idők óta kormányzati irigységet váltottak ki. Pontosan ezért nem hagyhatók figyelmen kívül a Bitcoin első módosítás szerinti következményei.

II. A Bitcoin alapjai

A. Hogyan működik a Bitcoin

A Bitcoin egy nyílt forráskódú kommunikációs protokoll, amely decentralizált főkönyvként működik pénz és más információk továbbítására szolgál. Először 2008-ban, Satoshi Nakamoto álnéven ismert feltaláló fehér könyvében fogalmazódott meg, amely lehetővé tette bárki számára, hogy értékeket és információkat cseréljen és tároljon az interneten keresztül, közvetítők nélkül.

A korábbi digitális pénz létrehozására tett kísérletekkel ellentétben a Bitcoint nem kontrollálja egyetlen entitás vagy konzorcium sem. Nincs igazgatótanácsa, vezérigazgatója, alkalmazottai, irodái vagy székhelye. Ehelyett elosztott felhasználók önállóan működtetik saját Bitcoin „csomópontjaikat” – olyan szoftvereket, amelyek a Bitcoin főkönyvének másolatát tartják fenn, és ellenőrzik, valamint megosztják a javasolt tranzakciókat a hálózaton keresztül. A hálózat integritása a technológia és gazdasági ösztönzők függvénye.

A Bitcoin tervezésének kulcsfontosságú eleme a munkabizonyíték (proof-of-work), amely a tranzakciók érvényességéről és sorrendjéről szóló konszenzus elérését szolgálja. Satoshi szerint az „egy IP-cím – egy szavazat” alapú konszenzus nem működhet egy decentralizált rendszerben, mert „bárki, aki sok IP-címet tud kiosztani, alááshatja azt”. Ezért a Bitcoin munkabizonyítási (proof-of-work) mechanizmusa a számítási teljesítmény „hamisíthatatlan költségességét” használja fel a konszenzus eléréséhez.

A Bitcoin munkabizonyítási mechanizmusa a következőképpen működik: a Bitcoin felhasználók peer-to-peer tranzakciókat kezdeményeznek, amelyek során Bitcoin egységeket – sok esetben szavakat vagy képeket tartalmazó egységeket – küldenek, és ezeket a javasolt tranzakciókat a hálózat minden tagja számára közzéteszik. A Bitcoin felhasználók egy része – az úgynevezett „bányászok” – versenyeznek a tranzakciók „blokkokba” foglalásának jogáért. Ezek a blokkok kriptográfiai bizonyítékot tartalmaznak a hozzáadásuk időrendi sorrendjéről, innen ered a „blokklánc” (blockchain) elnevezés.

A bányászok egy számításigényes számkitalálási játékban vesznek részt, amely úgy van kalibrálva, hogy a helyes találat átlagosan 10 percenként érkezzen meg. Az első bányász, aki helyesen találja ki a számot, jogot szerez arra, hogy véglegesítse a tranzakciókat, és javasolja azokat a Bitcoin blokklánc következő blokkjaként. A hálózati csomópontok megerősítik, hogy a nyertes bányász helyesen megoldotta a számítási feladatot, és érvényes tranzakciókat javasolt. A bányászok ezután „szavaznak” számítási teljesítményükkel, azáltal fejezve ki az érvényes blokkok elfogadását azzal, hogy azokra építenek, míg az érvénytelen blokkokat azáltal utasítják el, hogy nem foglalkoznak velük.

A Bitcoin munkabizonyítási (proof-of-work) rendszere a legrégebben működő és leginkább bizonyított módszer a decentralizált blokklánc nyilvántartás vezetésére. Jutalmakkal ösztönzi a bányászokat arra, hogy érvényes tranzakciókat rögzítsenek, és biztosítja, hogy senki se tudja egyedül kontrollálni vagy manipulálni a hálózatot.

B. A Bitcoin kommunikációs eszköz

A Bitcoin lényege egy kommunikációs protokoll, amely teljes mértékben a hálózati résztvevők közötti információközlésre támaszkodik. A Bitcoin felhasználók a tervezett tranzakciókat a hálózat minden tagja számára közvetítik. A bányászok, miután áttekintették ezeket a tranzakciókat és kiválasztottak egy részhalmazt véglegesítésre, ugyanilyen módon továbbítják a javasolt blokkot. A bányászok ezután ellenőrzik, sorrendbe állítják, és jóváhagyják a javasolt blokkot, kifejezve annak elfogadását azzal, hogy azt a blokklánc részévé teszik, és új blokkokat építenek rá. Ez a folyamat a teljes blokklánc nyilvános közzétételét igényli, hogy a felhasználók ellenőrizhessék a korábbi tranzakciók integritását. A protokoll változtatásait a Bitcoin felhasználók konszenzussal fogadják el, gyakran élénk vitákat követően. A Bitcoin lényegében a résztvevők közötti folyamatos kommunikációból áll, és anélkül nem működhet.

A Bitcoin egyben kifejező tartalmak közvetítésének eszköze is. Blokkláncára kezdetektől fogva különféle üzeneteket, köztük politikai, vallási és művészeti tartalmakat rögzítettek. Az első blokk („genezis-blokk”) egy brit újságcímet tartalmazott: „The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks” – a 2008-as válság alatti fiskális politikára való kommentár. Más korai blokkok egy hat versszakos imát és Ben Bernanke, az akkori Fed-elnök képét tartalmazzák. Számos Bitcoin felhasználó cikkeket, költeményeket, képeket és dalokat is rögzített a blokkláncon, köztük a Bitcoin White Paper című tanulmányt, valamint Nelson Mandela előtt tisztelegve, illetve Rick Astley „Never Gonna Give You Up” című dalának szövegét.

A Bitcoinon keresztül közvetített kifejező üzenetek sokszínűsége idővel nőtt. A felhasználók egyedi címeket (vanity-address) hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a bitcoin küldését és fogadását olyan címekről, amelyek különböző szavakat és kifejezéseket tartalmaznak. Az „OpenTimestamps” protokoll 2016 szeptemberében lehetővé tette dokumentumok és feljegyzések regisztrálását és hitelesítését a blokkláncon. Az „Ordinals” protokoll, amelyet 2023 januárjában vezettek be, lehetővé teszi kifejező, kreatív tartalmak társítását meghatározott bitcoin egységekhez, és mára több mint 30 millió digitális alkotást írtak fel közvetlenül a blokkláncra, amelyek értéke több száz millió dollár.

C. A Bitcoin politikai jelentősége

A Bitcoin kezdete óta politikai jelentőséggel is bír. Célja az volt, hogy alternatívát nyújtson a kormányok által kontrollált fiat valuták helyett, mint amilyen az amerikai dollár, válaszul a globális gazdasági válság alatti bankokat kimentő csomagokra. Satoshi Nakamoto első üzenete is ezeket a mentőcsomagokat kritizálta. Satoshi olyan rendszert képzelt el, amely elektronikus tranzakciókat tesz lehetővé bankokba vagy kormányokba vetett bizalom nélkül.

A Bitcoin protokollba Satoshi politikai és erkölcsi értékeket kódolt:

Leértékelés mentesség:
A Bitcoin protokoll a teljes kínálatot 21 millió egységre korlátozza, hogy megakadályozza az évezredek során minden állami pénzt sújtó elértéktelenedést.
Szabadságpártiság és cenzúraállóság:
A Bitcoin bárki számára elérhető, aki internetkapcsolattal rendelkezik, és a decentralizált jellege megakadályozza a tranzakciók cenzúrázását.
Erős tulajdonjogok:
A Bitcoin protokoll garantálja a tulajdonjogokat a privát kulcs birtokosa számára, amely tizenkét angol szóval reprezentálható, és a tranzakciók visszafordíthatatlanok.

Sok Bitcoin felhasználó osztja ezeket az értékeket, és a hálózatban való részvétellel tiltakozik a kormányzati monetáris politikák ellen. Például Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója szerint a Bitcoin „fékező és ellensúlyozó erőként” szolgál a dollárral szemben. Jack Dorsey, a Twitter társalapítója a Bitcoint részben azért támogatja, mert megszabadítja a pénzt a kormányoktól és vállalatoktól való függőségtől.

A Bitcoin támogatói különálló politikai csoportot alkotnak. Több mint 20 000 ember vett részt a 2024-es Bitcoin konferencián Nashville-ben, és egyre nagyobb érdeklődés kíséri a Bitcoin eseményeket. A Bitcoin támogatói – köztük El Salvador elnöke és Cynthia Lummis amerikai szenátor – „lézerszemekkel” is kifejezik a Bitcoin alapelveinek támogatását.

III. Kormányzati ellenségeskedés a Bitcoinnal szemben

Ahogy a Bitcoin növekedett, világszerte kormányok támadták meg – pontosan azok az entitások, amelyektől a Bitcoin meg akarja vonni a pénz feletti monopóliumot. Több ország szigorúan korlátozta a Bitcoin tevékenységet, a legsúlyosabb korlátozásokat gyakran a leggyengébb polgári szabadságjogokkal rendelkező országokban vezették be.

Kína például korlátozta a Bitcoinhoz való hozzáférést és betiltotta a Bitcoin bányászatot a szigorú tőkekontrolljainak érvényesítése érdekében. Afganisztán 2022-ben, a tálibok hatalomra kerülése után tiltotta be a Bitcoin kereskedést. Venezuela 2024-ben tiltotta be a Bitcoin bányászatot. Afrikában Algériától Zimbabwéig számos ország tiltotta be a Bitcoin tevékenységet az elmúlt években.

Az Egyesült Államokban a Bitcoin elleni kormányzati ellenségeskedés drámaian megnőtt az utóbbi években, egyidőben a Bitcoin elfogadottságának növekedésével. Állami és helyi szinten a kormányok a Bitcoin bányászatot vették célba. 2022 novemberében például New York kétéves moratóriumot vezetett be a szénbázisú, saját energiatermelésű Bitcoin bányászok új engedélyeire. Más államok is fontolgattak hasonló korlátozásokat.

A Bitcoin bányászat célzott korlátozását az állami és helyi törvényhozók általában a számításigényes bányászási folyamattal kapcsolatos állítólagos környezeti aggályokkal indokolják. A Bitcoin bányászat, mint más számítási formák, jelentős energiát igényelhet. Mégis ezek a törvények csak a Bitcoin bányászatot célozzák, holott más számítási formák, mint a mesterséges intelligencia, szintén rendkívül energiaigényesek.

A szövetségi döntéshozók szintén célba vették a Bitcoint. 2024-ben a Biden-adminisztráció 30%-os jövedéki adót javasolt a Bitcoin bányászati létesítmények áramköltségére, ami a bányászati profitmarginok 100%-ánál többet erodálva gyakorlatilag megszüntetné a Bitcoin bányászatot az Egyesült Államokban. Eközben a szövetségi ügynökségek koordinált intézkedéseket tettek a Bitcoin szektor leállítása érdekében.

IV. A Bitcoin alkotmányos védelme az első módosítás értelmében

A Bitcoinra irányuló kormányzati korlátozások többsége (ha nem mind) figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az első alkotmánymódosítás alapelvei szerint a Bitcoin tevékenység jogosult az első alkotmánymódosítás védelmére. Először is, a Bitcoin teljes egészében információ létrehozásából és továbbításából áll, ami az első alkotmánymódosítás által védett beszéd. Másodszor, a Bitcoin tevékenység legalább védett kifejező magatartásnak minősül. Harmadszor, a Bitcoin hálózatban való részvétel kifejező társulás, amelyet az első alkotmánymódosítás külön is véd.

A. A Bitcoin beszéd

Az első alkotmánymódosítás tiltja a szólásszabadság korlátozását. A Legfelsőbb Bíróság többször kimondta, hogy „az információ létrehozása és terjesztése beszédnek minősül.” Ez technikai kontextusban is érvényes – a bíróságok elismerték, hogy a pénzügyi adatok közlése és az „információt közvetítő számítógépes kód” védett beszéd.

A Bitcoin protokoll használata védett beszéd, mivel teljes egészében információ létrehozásából és terjesztéséből áll. A Bitcoin egyik legfontosabb újítása, hogy a beszédet értékek átadására használja fel. Aki Bitcoin egységeket továbbít, nyilvánosan közvetít információt a hálózat minden résztvevőjének. Ez akkor is védett beszéd, ha csak „ár és mennyiség” adatokat tartalmaz, és különösen védett, ha kifejezőbb tartalmat is tartalmaz, például Ordinals „feliratokat”.

A Bitcoin bányászat szintén védett beszéd három okból:

A bányászok harmadik felek beszédét publikálják és hitelesítik – egy blokk támogatásával „jóváhagyási nyilatkozatot” közvetítenek.
A bányászok szerkesztői döntéseket hoznak, választva, mely üzeneteket vegyék fel a blokkba. Ez tipikus „szerkesztői mérlegelés”, amely védett beszéd.
A bányászok saját beszédet is generálnak – üzeneteket írnak a blokkokba és nyilvánosan közlik véleményüket a protokoll változtatásokról.

A kormányok érvelhetnek, hogy ez „gazdasági tevékenység”, de a Bitcoin más jellegű. Decentralizált és teljesen virtuális természete miatt teljes egészében kommunikációból áll. A Bitcoin tranzakcióban nem váltanak gazdát fizikai eszközök – az átadott érték maga a beszéd.

B. A Bitcoin használata és bányászata kifejező magatartás

Még ha a Bitcoin használata gazdasági tevékenység is, akkor is védett az első alkotmánymódosítás által, mivel „kommunikációs elemekkel átitatott” kifejező magatartás. A Legfelsőbb Bíróság szerint a magatartás akkor védett, ha konkrét üzenetet közvetít, amit mások megértenek.

A Bíróság már számos magatartást elismert kifejezőnek – a zászlóégetéstől a tiltakozó parkfoglalásig. A Bitcoin használata és bányászata hasonlóan kifejező: sokan politikai tiltakozásként teszik, a kormányzati pénzmonopóliumok ellen és egy decentralizált alternatíva mellett.

Több mint egy évtizedes érvelés révén a Bitcoin résztvevői közvetítették, hogy „a Bitcoin többnyire ideológiai vállalkozás, inkább filozófia, mint pénzügy.” A Bitcoint „az emberiség történetének legnagyobb békés tiltakozásaként” jellemezték. A használat maga a kifejezés: nyilvánosan mutatja, hogy létezik működőképes alternatív pénzforma.

A különbség az amerikai dollárral való kereskedés (nem védett) és a bitcoinnal való kereskedés (védett) között olyan, mint az alvás egy parkban (nem védett) és az elfoglalása tiltakozásként (védett). A Bitcoin túlmegy a puszta pénzügyi tranzakción – ideológiai üzenetet hordoz.

C. A Bitcoin hálózat kifejező társulás

Az első módosítás a békés gyülekezés és a kormányhoz intézett panaszok jogát védi, amiből következik a társulási szabadság is. A Bitcoin hálózat kifejező társulásnak minősül, mivel politikai és erkölcsi értékeket testesít meg – ellenzi a pénzromlasztást és a cenzúrát, támogatja az egyéni szabadságot. Sok résztvevő kifejezetten a központosított pénzpolitika elleni tiltakozásként csatlakozik. A hálózat erős közösségi jellege konferenciákban, vitákban és közösségi médiajelenlétben nyilvánul meg, így egyszerre politikai mozgalom, érdekvédelmi csoport és társadalmi közösség.

V. Esettanulmány: Bitcoin bányászati korlátozások

A Bitcoin védett beszédnek és társulásnak minősül, ezért a vele szembeni törvényeknek meg kell felelniük az első módosítás vizsgálatának. New York Bitcoin bányászati moratóriuma – amely megtiltja az új, szén alapú energiát használó bányászati létesítmények engedélyezését – nem állná ki ezt a vizsgálatot.

A moratórium sérti az első módosítás jogait, mert közvetetten korlátozza a védett beszédet azáltal, hogy elvágja a bányászokat a kommunikációjukhoz szükséges energiaforrástól. Ez hasonló ahhoz, mintha a kormány csak a Netflix szervereit tiltaná el a szén alapú energia használatától, vagy csak a divatmagazinokat az olcsó faanyag vásárlásától.

A törvény nem teljesíti a szigorú vizsgálat követelményeit, mivel New Yorkban mindössze két szén alapú Bitcoin bányászati létesítmény működik, amelyek elhanyagolható mennyiségű energiát fogyasztanak. A moratórium megszüntetése gyakorlatilag semmilyen hatással nem lenne az állam vagy a globális szén-dioxid-kibocsátásra.

Ráadásul a szabályozás túlzottan szűk célzású: miközben tiltja a Bitcoin bányászatot, érintetlenül hagyja az ugyanolyan vagy nagyobb energiaigényű mesterséges intelligencia adatközpontokat. New York kormányzója egyenesen 275 millió dollárt különített el egy AI-számítóközpont létrehozására, miközben a Bitcoin bányászatot tiltja – ez önellentmondásos és alkotmányellenes megkülönböztetés.

VI. Következtetés

A Bitcoin háromféleképpen élvez alkotmányos védelmet: beszédként (információk gyűjtése és közlése), kifejező magatartásként (tiltakozás a monetáris monopólium ellen) és kifejező társulásként (közös elvek mentén szerveződő közösség). Ennek megfelelően szabályozása komoly alkotmányos kérdéseket vet fel.