Hallottál már arról, hogy „a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek”? A legtöbben ismerik ezt a mondást, de kevesen tudják, hogy létezik egy több mint 300 éves közgazdasági elmélet, amely pontosan leírja, miért van ez így — és hogy a modern pénzrendszer hogyan tartja fenn ezt a mechanizmust. Ez a Cantillon-hatás.
Ki volt Richard Cantillon?
Richard Cantillon (1680–1734) ír születésű, Franciaországban élt bankár és közgazdász volt, akit sokan a modern közgazdaságtan egyik előfutáraként tartanak számon — még Adam Smith előtt. Fő műve, az Essai sur la Nature du Commerce en Général (Értekezés a kereskedelem természetéről) posztumusz jelent meg 1755-ben, de a benne lefektetett gondolatok ma aktuálisabbak, mint valaha.
Cantillon központi felismerése az volt, hogy amikor új pénz kerül a gazdaságba, az nem egyenletesen oszlik el. Akik először kapják meg — jellemzően a bankok, a kormányzathoz közel álló vállalkozók, a politikai elit —, azok még a régi árakon tudnak vásárolni. Mire a pénz lecsorog a társadalom többi részéhez, az árak már megemelkedtek. Az utolsók a sorban tehát drágábban vesznek mindent, miközben a fizetésük nem nőtt arányosan.
Ez a mechanizmus a Cantillon-hatás.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
Képzeljük el egyszerűen:
A jegybank pénzt „nyomtat” — legyen az a Fed, az ECB vagy az MNB. Ez az új pénz először a kereskedelmi bankokhoz kerül, akik továbbhitelezik a nagyvállalatoknak, befektetési alapoknak, ingatlanfejlesztőknek. Ők részvényeket, ingatlanokat, egyéb eszközöket vásárolnak — még az infláció előtti árakon. Mire a hatás eléri a hétköznapi embereket — a bérből és fizetésből élőket —, az árak már az egekben vannak: drágább a lakás, drágább az élelmiszer, drágább minden. Az ő fizetésük viszont nem tartott lépést.
Ez nem összeesküvés-elmélet. Ez a fiat pénzrendszer alapvető tulajdonsága.
Friedrich Hayek osztrák közgazdász szemléletes hasonlatával élve: az új pénz úgy terjed a gazdaságban, mint a méz, amit egy tányérra öntünk — a közepén vastag réteg gyűlik, és csak lassan, elvékonyodva éri el a széleket.
A Cantillon-hatás megértéséhez ajánljuk a River Financial rövid, vizuális összefoglalóját, amelyet magyar felirattal láttunk el:
De miért nem áll meg soha a pénznyomtatás?
Preston Pysh, a Bitcoin-befektető és a The Investor’s Podcast egykori házigazdája egy vacsorás példával magyarázza, miért kénytelenek a jegybankok egyre több pénzt nyomtatni — és miért termel ez újra és újra Cantillon-hatást.
Képzeld el, hogy tartozol valakinek tízezer forinttal egy vacsoráért. Ő ezt a tartozást továbbpasszolja: odamegy egy barátjához, és azt mondja, „ne aggódj, Preston fizet neked a jövő héten.” A barát ezt elfogadja, mert bízik benne. De amikor te azt mondod, hogy mégsem tudsz fizetni — vagy csak később, vagy csak hétezret —, az nem csak neki jelent problémát. Most neki is kopogtatnia kell a barátjánál, és újratárgyalni az ígéretet, amit a te ígéretedre épített. Ez a dominóhatás — Preston cascading impairment-nek, vagyis láncreakciószerű bizalomvesztésnek nevezi — az egész fiat pénzrendszer működési elve. Amikor egyszerre elég sok dominó dől le, a jegybank közbelép, és új pénzt teremt, hogy megakadályozza az összeomlást. Csakhogy ez az új pénz nem egyszerre érkezik mindenkihez: először mindig azok kapják meg, akik a pénzcsaphoz a legközelebb állnak. A többiekhez csak később csordogál le — és mire odaér, már drágább minden. Ez a Cantillon-hatás, amit minden egyes mentőcsomag újratermel.
A Cantillon-hatás Magyarországon
A HUSZONEGY Bitcoin podcast 106. epizódjában Tamás egy rendkívül szemléletes magyar példán keresztül mutatta be a Cantillon-hatást: egy közismert, kormányközeli milliárdos vállalkozó esetével, aki egy politikai fordulat után a kamerák előtt, zöld pulóverben sírta el magát, miután a bankszámláit zárolták.
Ez az ember éveken át a fiat pénzrendszer legnagyobb haszonélvezője volt — kormányzati megbízásokból, nyomtatott pénzből gazdagodott. Aztán egy politikai széljárás-változás hatására „átzuhant a másik oldalra, a fiat pénzrendszernek a poklába”. Kiderült, hogy a bankszámlán lévő pénz valójában nem az övé — csak engedélye volt a használatára.
De ami talán még fontosabb: Tamás rámutatott a forint M2 pénzmennyiségének alakulására. Az elmúlt 10 évben a forgalomban lévő forint mennyisége megközelítőleg háromszorosára nőtt — 18 ezer milliárdról 50 ezer milliárdra. Ha azt látod, hogy egy lakás ma háromszor annyiba kerül, mint 10 éve — innen jön. Ha úgy érzed, lakhatási válság van — az is innen jön. A bérek ugyanis nem triplázódtak vele együtt.
Ezt a mainstream média általában nem így keretezi — inkább arról beszélnek, hogy a politikusok sokat lopnak. De a rendszer valódi mozgatórugója ennél mélyebben rejlik: maga a pénznyomtatás, amely láthatatlanul kikezdi a zsebedben lévő minden forint értékét.
Hogyan segít ezen a Bitcoin?
A Bitcoin a Cantillon-hatás ellenszere — és ez nem költői túlzás, hanem a rendszer architektúrájából következik.
A fiat pénzrendszerben a pénzteremtés politikai döntés. A központi bank eldönti, hogy mennyi pénzt hoz létre, és hogy ki kapja meg először. A Bitcoin esetében:
- A kínálat véges: 21 milliónál soha nem lesz több bitcoin — ezt a szabályt a protokoll garantálja, és senki nem tudja módosítani.
- Nincs „első a sorban”: új bitcoint kizárólag bányászattal lehet szerezni — ez egy nyílt, bárki számára hozzáférhető folyamat, nem politikai döntés.
- Nem lehet manipulálni: nincs olyan jegybank, amely egy válság ürügyén új pénzzel áraszthatná el a rendszert, és ezzel kikezdené a már forgalomban lévő pénz értékét.
- Mindenki ugyanazon szabályok szerint játszik: a rendszer teljesen átlátható és auditálható.
Ahogy Saifedean Ammous fogalmaz a The Bitcoin Standard című könyvében: a pénzkínálat bővülésének haszonélvezői mindig azok, akik először jutnak hozzá az új pénzhez — és ez a legjobb magyarázat arra, miért segíti az infláció a gazdagokat és sújtja a szegényeket. A Bitcoin ennek a rendszernek az alternatívája.
Az osztrák közgazdaságtan és az egészséges pénz kapcsolatáról korábban bővebben írtunk Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze című cikkünkben.
Mit tehetsz te?
A Cantillon-hatás nem szűnik meg attól, hogy tudsz róla. A kormányok továbbra is nyomtatják a pénzt — az új magyar kormány sem tudja leállítani a korábbi ígéreteket: a 3%-os lakáshitel-támogatást, az energiatámogatásokat. A pénznyomtatás nem áll meg.
De azt eldöntheted, hogy hol állsz a pénznyomtatóhoz képest. A Bitcoinnal kiléphetsz a fiat pénz leértékelődésének spiráljából — és megtakarításaid egy részét olyan pénzben tarthatod, aminek a készletét senki nem manipulálhatja. Nem kell egyszerre nagy összeggel belevágnod: a rendszeres, kis összegű vásárlás (DCA, Dollar Cost Averaging) és az önrendelkezés (vagyis a saját kulcsaid kezelése) az a két lépés, amivel ténylegesen kilépsz a Cantillon-hatás sodrából — nem csak elméletben.
Szeretnéd mélyebben megérteni a Bitcoint?
Segítünk.
